A Fertő-tó

A Fertő-tó (németül Neusiedler See, horvátul Nežidersko jezero) Magyarország északnyugati határa mentén található. A Fertő-tó biciklivel nagyszerűen körbetekerhető, számos természeti és épített látnivaló várja az odalátogatókat.

A Fertő-tó elhelyezkedése

A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize. Nagyobb része Ausztriához, a többi pedig Magyarországhoz tartozik. A Fertő-táj és a tó is a világörökség része. Magyarországi partvidékén a Fertő–Hanság Nemzeti Park, az ausztriain a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park található.

A Fertő-tó vize, hőmérséklete és mélysége

• A  Fertő-tó Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava. Hőmérséklete nyaranta nem ritkán eléri a 30°C-ot.
• A tó típusát tekintve sztyeppetó, vízgyűjtő területe 1120 km², elsődleges vízforrása a csapadékból származó víz.
• Felszíne 309 km²
• A tó hossza 36 km, szélessége 7 és 15 km között változik.
• Átlagos mélysége 70-150 cm, legnagyobb mélysége 180 cm.
• A tó nevét adó „fertő” szó már feledésbe merült jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét nád fedi.

A Fertő-tó különlegessége

Vízszintje erősen ingadozó, mivel csak egyetlen igazi folyó táplálja, a Vulka (németül Wulka), amely a Rozália-hegység és a Lajta-hegység patakocskáinak vizével gyarapodva ömlik Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen) mellett a tóba. Lefolyástalan vizében és iszapjában sok a nátrium: a víz erősen lúgos és sós, ezért a keleti partvidék szikesedik. Iszapját gyógyhatásúnak tartják. Állandó partvonala nincs, kiterjedése folyamatosan változik. 100-120 évenként kiszárad, de volt olyan is, hogy Balaton méretűre duzzadt, és öt falut elnyelt.

Különlegessége az időnként, viharos szél idején előforduló ferde vízállása. Például 1888. március 29-én 81 cm-es vízszintkülönbséget mérték a tó déli és északi partja, a magyar Fertőboz és az osztrák Neusieder között. 1926 októberében az öt napig dühöngő vihar 80 km²-ről fújta el a vizet.

A Fertő-tó élővilága

A nádrengeteg európai jelentőségű madárparadicsom. Akár a fészkelő, akár az átvonuló madarakat nézzük, a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárélőhelye. A nádasban telepesen költ a nagy kócsag, a vörös gém és a kanalasgém. A nádas jellemző és gyakori fészkelője a nyári lúd és az üstökösréce, a ragadozó madarak közül a barna rétihéja. De kiváló érzi itt magát a rétisas, a sitke, nádi tücsökmadár, a nádirigó, a cserregő nádiposzáta, a foltos nádiposzáta és a színpompás kékbegy.
Vonulási időszakban szinte minden európai vízimadár faj előfordul. Ez a környezet sok madár számára kínál kedvező élőhelyet. A vonulási időszakban vetési ludak, nagy lilikek több tízezres csapatai állomásoznak itt. Olyan ritka madarak is vendégeskednek ezen a vidéken, mint a rétisas, a halászsas, a vörösnyakú lúd, a kékes rétihéja és a vándorsólyom.

A tó öblei a kontinentális vadlúdvonulási útvonalba eső pihenőhelyek, a nyári lúd, a vetési lúd és a nagy lilik összes mennyisége egyes években meghaladhatja a 40 ezer példányt.

A védett ürge legnyugatibb hazai előfordulási helye a tó keleti partján Mekszikópusztán található.

A természeti értékek megismerésére a sarródi Kócsagvár, ez egyben a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóságának központja is, az Osli melletti Eszterházy-madárvárta, az öntésmajori (Kapuvár, Hanság Élővilága Kiállítás), és a fertőújlaki bemutatóhelyek nyújtanak lehetőséget. A területet tanösvényeken is bejárhatjuk, a Fertő nádasába vezető Vízi rence tanösvényt kenuban evezhetjük végig.

Forrás: www.wikipedia.org

Biciklivel a Fertő-tó körül